backuppowersolutions.co.uk
54 Best A szolgalolany meseje images | Film, Könyvek, Aliz csodaországban
Itt a harmadik évad, és a kezdet egész ígéretes, az mégis kérdés, hogy a megszokáson túl van-e még miért nézni ezt a sorozatot. Kritika spoiler nélkül. Hogy mennyire rajongásig szerettem A szolgálólány meséjé nek első évadját, azt aligha kell ecsetelnem, egyrészt mert megírtam már néhányszor, másrészt meg nincsen ebben az élményemben semmi egyedi: az az évad úgy, ahogy volt, briliáns, megkockáztatom, tökéletes volt, a valaha készült legjobb tévés produktumok egyike, amit a fél világ rajongva szeretett. Margaret Atwood feledhetetlen regényeredetije úgy került képernyőre, hogy a minimális változtatások még jót is tettek neki, emlékezetes volt a látvány, a zene, a humor, a borzalom, és a történetnek hidegrázós aktualitást adott a kor, amelyben élünk. Aztán az első évad végére kifogyott az atwoodi eredeti a sorozat alól, a pénz és a szándék viszont nem, így jött a második évad, melynek története már az írócsapat saját kútfőjéből pattant ki, de nem gondolom, hogy önmagában ez lenne a gond: kiváló, sorozatformátumban erős írók vannak a stábban.
A sorozat egyik fontos kérdése, hogy képes lesz-e a főszereplőnek ezt a vakmerőségét észszerűen meglovagolni, mert jelen állás szerint ott tartunk, hogy tulajdonképpen a gileádi túléléshez gyakorlatilag csak pofa kell. A harmadik évad tizenhárom résszel érkezik, és ebbe a tizenhárom részbe már a trailerekben beígértek valamiféle forradalmat, ám hogy hogyan jutunk el odáig, az egyelőre nyitott kérdés, az előző évad kapkodásához képest ugyanis most láthatóan visszavettek a tempóból, kissé jobban is a kelleténél. Három epizód alatt alig jutott előre a történet központi szála, és bármennyire is érdekesek a kanadai menekültstátuszban élők mindennapjai, azért vigyázó szemünket mindannyian inkább Gileádra vetnénk, ahonnan viszont kínzó lassúsággal csordogálnak az információk. Hallani valamiféle harcokról egyes városokban, és June is igyekszik becsatlakozni az ellenállásba néhány Márta révén, de hogy Serena például merre megy házassági és világnézeti válsága kellős közepén, azt nem siet elárulni a sorozat.
A szolgálólányok vörös egyenruhája pedig feminista megmozdulások egyik elnyomást szimbolizáló alapkellékévé vált. De ahogyan már nagyon sokszor, úgy ezt a történetet is a pénz és a kapzsiság áldozatává vált – figyelem, innentől támadnak a spoilerek! A 3. évad végére belefulladsz a szenvedésbe A sorozat második évadja úgy ért véget, hogy az ugyancsak szolgálólányként tartott Emilynek sikerült elszöknie Gileádból June fogságban született gyerekével, Nichole -lal. És bár June is vele mehetett volna, ő inkább marad, hogy kiszabadítsa az ekkor már hosszú évekkel ezelőtt elszakított gyermekét, Hannah-t. Mivel korábban June személye körül folyamatosak voltak a balhék, a harmadik évadban már egy másik házba, a kissé különc Lawrence parancsnok rezidenciájába helyezték át, akit nem igazán érdekelnek a formalitások és úgy van vele, hogy "oké, én segítettem létrehozni ezt az egészet, de most már hagyjatok békén". De ahogyan az diktatúrákban elő szokott fordulni, a rezsim végül őt is kikezdi, az évad végére pedig elég egyértelművé válik, hogy Lawrence és depresszióval kínlódó felesége számára nincs jövő Gileádban.