backuppowersolutions.co.uk
Az államosításkor, 1952-ben állami tulajdonba került a ház, 1965-től a Miskolci Ingatlankezelő Vállalaté (MIK) volt, végül az 1990-es években társasházzá alakult. A földszinti üzlethelyiségekben ruházati bolt, a Novák-féle szabóság, kerékpár- és motorbolt, és végül a Tulipán Divatház működött. A 2010-es években földszinti boltok közül az emblematikus üzlet a sarokról nyíló Tulipán Divatház, a déli oldalon további divatáru üzletek vannak, és talán nyílik egy kávé-édességbolt is. Az épületet az 1980-as évek végén, a Tulipán-tömb rehabilitációja (az ún. tömbrehabilitációs program legsikeresebben végigvitt építkezése) keretén belül felújították. A tömbrehabilitáció azt jelenti, hogy a Széchenyi, Munkácsy, Király és Arany János utcák által közrefogott területet (Széchenyi utca 90–92–94. és Munkácsy utca 1–3–5. ) egységes koncepcióként kezelve újították, építették fel. Az építészek Prity Attila, Noll Tamás, Rudolf Mihály és Ferenc Mihály voltak. Leírása [ szerkesztés] A Singer-palota a késői magyar szecesszió stílusában épült.
A Pece patak mindkét oldalán így kialakult egy köz. Egyikből a Széchenyi u. számú házakat lehetett megközelíteni, a másikon pedig el lehetett jutni a zsidófürdőhöz, s meg lehetett közelíteni a Telegdi utca még megmaradt házait. számú ház így déli és keleti falaival közvetlenül érintkezett a patakokkal, s délkeleti sarkában volt a vizek összefolyása. Egy teljesen szabálytalan, de nagy alapterületű telken szabálytalan belső udvar és a telekhatárokon sokszögű beépítés alakult ki, amely a folyamatos árvízveszély és az árvizek hatására többször is átalakult, részeiben, vagy egészben változott fő falazatokkal, vagy toldalék épületekkel. Amikor 1987-ben az épület robbantására sor került, már a Szinvának és a Pecének az egykori medre nem létezett, a vizeket zárt szelvénybe terelték, s a közlekedés számára megnyitották a Vándor S. utcát, amely az 1990-es utcanév-változtatások során lett Király utca. A Korvin O. (ma Corvin) és a Vándor S. (ma Király) utcák közötti Szinva szakasz zárt rendszer, fölötte kialakított parkolóval.
Az 1878-as árvíz során a Singer-ház is megsérült (a környék összes háza megsemmisült, mert a Munkácsy utca déli végén, a Szinván (illetve a számára kialakított malomcsatornán volt egy malom). A házat újjá kellett építeni, és bár adatok az építésről nem maradtak fenn, ez – közvetett információk alapján – valószínűleg egyemeletes épület volt. Ezt a házat 1905–06-ban valamiért lebontották. Miskolc városa kívánatosnak tartotta hogy a helyén igényes, korszerű, reprezentatív ház épüljön és nyissa meg a főutca keleti végét. A telek beépítésére először 1907-ben kért városi engedélyt egy budapesti vállalkozó, Feuerstein Izidor, a tervező is fővárosi volt, de a hivatal képviseletében Szűcs Sándor városi főmérnök tűzrendészeti és egészségügyi szempontokra hivatkozva nem fogadta el a terveket. Ezzel szemben Singer Henrik doktor megkapta az építési engedélyt, a terveket Korach Miksa készítette el. Az építés folyamatáról nem maradtak információk, de a Miskolcz című napilap 1910. június 22-én arról számolt be, hogy Singer-palota felépült, és Singer Henrik megkapta a használatbavételi engedélyt.
Singer-palota Település Miskolc Elhelyezkedése Singer-palota Pozíció Miskolc térképén é. sz. 48° 06′ 12″, k. h. 20° 47′ 29″ Koordináták: é. 20° 47′ 29″ A Wikimédia Commons tartalmaz Singer-palota témájú médiaállományokat. A Singer-palota Miskolcon, a Széchenyi utca és a Király utca délkeleti sarkán áll, a "Tulipán-tömb" meghatározó épülete (Széchenyi utca 90. ). 1908 és 1910 között épült. Története [ szerkesztés] A mai saroképületnek több elődjéről is lehet tudni – mind Singer-ház volt. Az első házról Miskolc 1868-ban megjelent "piacrendőri szabályzatá"-ból értesülünk. Ez a szabályzat az utcai árusítást szabályozta, és ebből derült ki, hogy az alsó piac végén, a Király-hídnál, a Pece-patak déli oldalán a halasok, a szekérkasfonók és egyes gyümölcsárusok állíthatták fel sátraikat. Ettől följebb, a Singer-házig a pipakészítők árulhattak, majd a "Singer-háztól a Polák-házig felfelé" pedig a rostások, szitások, kötelesek és szíjjártók helyezhették ki portékájukat. Tehát 1868-ban már állt egy Singer-ház a jelenlegi helyén.